Arany állatkert díjátadó


Tegnap az esti órákban papírforma győzelmet aratott hazai pályán a Liverpool csapata. A dolog apró szépséghibája, hogy a közepesen motiválatlan Newcastle csapata a rossz időre való tekintettel és Andy Carroll emlékére inkább sörözni ment, így helyettük a helyi állatkert dolgozóival rendeztek edzőmeccset 21:00-ás kezdettel. A kedves alkalmazottak fel szerették volna hívni a figyelmet a mezválasztásukkal a fekete-fehér csíkos állatállományuk viszontagságaira: Vannak olyan gazok, akik nem fékeznek a zebra előtt.

És igen, ez a koppanás volt az, amikor a blog elérte a sportblog színvonalak Mariana-árok mélységű legalját, magaménak tudhatom a Joó Gábor vándorkupát. Szép volt McA, azt hittük nincsenek nagyobb távlatok az indokolatlan szóviccek terén, de te megint tudtál valami újat mutatni. De a színvonal szabadesésnek itt még nem tudok gátat vetni, az életnek nevezett időhurok vasmarokkal szorítja a hasfalba idejében vissza nem húzott golyóimat, így nézzétek el nekem, ha mai alkalommal kimarad a 60.000 karakteres mélyelemzés és screenshot orgia, egy mezítlábas játékos értékelőt tudok csak szervírozni. Mélységes#Bocsmá. De ha már úgy is mindenki bele van buzulva az értelmetlen kupákba meg díjakba, kiosztom én minden szereplőnek a neki járó serleget, hiszen nem a részvétel, nem a szándék, hanem a fontos.

Első díjazottunk Mignolet, aki elég komolyan tesz azért, hogy a nyári kapuskereső projektünk cserekapus kutató tevékenységgé szelídüljön. Amit kellett, azt megfogott, jól, magabiztosan jött ki a kapuból, az első félidő végén még bravúrt is bemutatott. Kiváló szöglethatástalanító tevékenysége nyomán örömmel adom át neki az arany étkezési ökölzsír csetreszét.

469607856

Következő nyertesünk glen johnson, aki humanitárius tevékenysége miatt érdemel elismerést. Mert lehetnek szembenálló felek a világ bármely pontján, évszádos háborúk és vérrontások állíthatnak szembe felebarátokat, mi is, itt a Fonaton gyakran folytatunk késhegyig menő vitákat, de egy dologban mindenki egy nevezőre jut azonnal: Nála skálázhatatlanul nyomorultabb, trógerebb senkiházi még nem látta el a jobb oldali védő pozícióját. Galopozzó emberbevezetés, csínybe adott labdák, érthetetlenül rossz passzok után csak azt sajnáltam, hogy Sissoko nem azért kapta a pirosat, mert nekifutásból kettéfejelte a flegma fejét. De nincs már messze a nyár, nézzegesse majd a most átadott arany lapulevelet.

De hogy ne csak idegeskedjünk, színpadra szólítom imádatom tárgyát, Emre Cant. Jót tett neki ez a kis pihenő, csodálatos dolog a mentális erő, ami a túljátszatásból fakad, de most, hogy kimaradt egy meccs, megint úgy tért vissza, mint egy Armaniba öltöztetett faltörő kos. Sokat lépett előre, jók voltak a megelőző szerelései, egy sokat mozgó középpálya mögött simán elnézném 2 CB-s rendszerben, mondjuk Sakho párjaként. Grrr. Ezaz. Fogadja szeretettel a megérdemelt arany zselésdobozt.

Következő versenyző nem más, mint a felemás napot záró Dejan Lovren. Alapvetően jó dolgokat csinált, egy 1-től 10-es paraskálán nem éreztem most többnek 4-nél a szokásos 8 helyett, de így is mindent megtett, hogy kiharcoljon egy tizit. Valahogy nem képes megérteni, hogy a pályán minnél hátrébb haladsz a csatároktól a kapusig, annál fontosabb lesz a ne_bazd_el faktor. Értem, hogy minden szituációban labdát akar szerezni, de sokszor jobban járna, ha kivárna és csak akkor avatkozna be, ha ez magabiztosan kivitelezhető. Mert ha sikerül, amit szeretne, az tényleg nagyon szép és hasznos, de sokszor úgy rohan ki ész nélkül, mint Zrínyi a várból. Aztán meg csak néz körbe bután, hogy “én vezettem?”

Díja egy megelőlegzett arany vaddisznó.

És már jön is Moreno, aki a szezon közepére már-már Riisei magasságokba húzta fel teljesítményét, az utóbbi időben tapasztalt erős visszaesést legalább megállította. A szélen fellépdel, de beadni még mindig nem tud, nyereménye egy arany szálásszőrű német pincsi.

A középpálya díjazottjait megpörgetjük, mert bár mind remek teljesítményt hoztak, időm az nem lett több. A lendületből ütközések koronázott királyának, Lucasnak jár az arany lefűrészelt végű biliárddákó a.k.a. köcsögverő, kapitányunk Henderson jutalma az újabb gólpasszért egy arany térdből-futógép. Allen is tetszetős volt, bár bizonyos helyzetekben bántóan könnyen tudták elnyomni a második félidő elején 15 percre erőre kapó állatsimogatók, a gólja lélektanilag iszonyat fontos volt, ha már a támadóinknak sikerült 3-4 komoly helyzetet elbohóckodni. Használja egészéggel az arany Melvértet.

Támadóink a sorosak, akik közül a góltalansága ellenére Cou játéka tetszett a legjobban, szolgálva rá nálam a meccs embere titulusra. Nem csak ezért.

Rengeteget mozgott, bár papíron ő volt középen a legelső ember, folyamatosan lépett hátra és kötötte össze a középpályát a többi támadóval. Nem egyszer tartotta meg fontos szituációban a labdát, bár néha jobban járnánk, ha a szépség helyett inkább egyszerűen csak bebaszná a léc alá és kész. Arany varázslóbotjával reméljük még sok védőnek fog patrónust megidézni. Az arcára. Sterling gólja klasszis munka volt, amiért minden dicséretet megérdemel, ezen kívül, szélső támadóként rengeteget járt vissza, a semmiből újraéledő presszingünknek is fontos láncszeme volt. Engem viszont kicsit zavar, hogy a nehezét rendszeresen megcsinálja, aztán csak sikerül valahogy hosszan megtolnia, vagy kacskán labdába érnie, a koncentráció nem volt azért százas, lehet, nem a lóvéhegyeket kéne fejben számolni. Arany Dagobert bácsi a jussa. Ebay szürkébb volt, mint korábban wingback pozícióban, mondjuk egy glennel súlyosbított jobb oldalon így sem okozott csalódást, sérülésből visszatérve bíztató volt, de én többet várok tőle a későbbiekben. Nézegesse az arany faunt, mert ha belegondoltok, ő is pont kurvára úgy néz ki. Borini és Lambert szerepeltetése nem volt több, mint egy magasan felmutatott középső ujj az ellenfélnek, halgassák együtt az arany Busta CD-t.

469608624

Akinek viszont egy arany pocisimogató gép jár, az maga BR. Nem, nem volt ez a Newcastle egy fékevesztett társulat, nem feküdtek le, de vigaszdíjként polírozhatják az arany langyimacit. De BR szerintem nagyon komolyat húzott azzal, hogy csatár nélkül küldte fel a csapatot, remekül kiemelve csapatunk erősségeit. Nem állított be senkit birkózni a védőkkel, Cou is mindig kimozgott, így egyszerűen foghatták egymás kezét a szarka védők középen, a támadásokhoz mélységből tudott érkezni Allen és Henderson, amit sokkal nehezebb levédekezni. Volt egy necces 10-15 perc, amikor bajai voltak a csapatnak a NC féle presszinggel, de maga az ötlet és a kiviteleztetés egyaránt remek volt.  Volt presszing, tetszett, hogy a CB-k is szabadon kóricálhattak följebb, ha kellett, sokkal homogénebbnek nézett ki a társulat, mint korábban.

A győzelem szép volt, de ettől se szebbek, se okosabbak nem lettünk. A prioritás valószínűleg még mindig az FA, ami mivel úgy is hétvégén van, plusz terhelést nagyon nem jelent. Odaérhetünk-e a 4. helyre? Szerintem továbbra sem, annyira még a Shitty sem tud széthullani, hogy ez releváns opció legyen. Ilyenekben, hogy majd a Tottenham meg a SA megkalapálja őket nem nagyon bízom, előbbi akkora szenny csapat, hogy a MU elleni meccshez hasonlóan úgy is letérdel az olajos bébirépa elé, utóbbinak meg addigra már nagyon mindegy lesz.

A díjazottaknak gratulálunk, folytassák innen hétvégén is.