A másnap előtt

Tavaly ugyanekkor számunkra teljesen meglepő módon érkeztek tucatjával hozzánk a kérések, hogy legyen év végi összefoglaló, hogy összegezzük az évet, és úgy egyáltalán, legyen valami. Mi csak álltunk bambán, hogy miről is beszélünk, a szezon közepe van, és bár már betagozódtunk a top5-be, azért csak nem mondanánk verdiktet az egész közepén. Verdiktet most se mondunk, de idén azért már meglovagoljuk az év végi hullámot a multimédia keretein belül. Ja, meg lesz itt egy Leicester meccs is.

Kiindulópont:

2013 decemberének legvége, az Everton mögött vagyunk az ötödik helyen 36 ponttal (most 28), és +21-es gólkülönbséggel (most +1, érezzük a különbséget). Az igazán durva a dologban azonban az, hogy tavaly ilyenkor “csak” 23 kapott gólunk volt, a jövő évi képösszefoglaló 25-ről indul majd.

Január:

Focking Mental, a hónapot az Everton elleni 4-0 viszi el, Sturridge fölé vágja a mesterhármasát jelentő büntetőt, de így is bombább formában tér vissza, mint valaha. A Britanniában 3-3-nál (ahol Aly meglőtte a Puskás díjait) belépve 3-5-re hozza a meccset, az Everton ellen meg élete egyik legszebb gólját lövi. Meg a Stoke ellen is. Meg úgy általában.

Február:

20 perc alatt gázoltunk át az Arsenalon a bajnokin, a tejszín csillogása soha nem látott szépségekbe emelkedett, és ezzel a meccsel 11 meccses győzelmi szériába kezdünk a bajnokságban. A hó végét már 4 pontra az első helytől töltjük.

Március:

Hibázni továbbra sem tudunk, a United idegenben való 3-0-ás elpáholása pedig a hónap egyik legkönnyebb meccse a Spurs 4-0-ás hazai kiütésével párban. A Cardiffban lejátszott 3-6 (Sktel dupla, Suárez tripla) bizonyul a legnehezebb falatnak, de az outscore soha nem működött még jobban. A hónap végén már az első helyen állunk.

Április:

A mennyek és poklok hónapja. A City 3-2-es legyőzésével, és a meccs utáni taktikai megbeszéléssel a bajnokság elsőszámú esélyesévé léptünk elő, a Chelsea ellen azonban A Hiba (gringow sokadik egyik legjobb posztja) mindent megváltoztatott, és szilánkosra törte az álmokat.

Május:

Egy álom ért véget a Palace ellen, ami 3-0-ról állt fel döntetlenre. Ezzel a pontvesztéssel a győzelmi esélyeink már csak a matematika szintjén léteztek, végül 84 ponttal a csapat történetének második legjobb pontszámát sikerült elérni a szezonban. A SaS – immár a PL történetének legjobb csatárpárosa – utoljára állt össze a Newcastle ellen, és ezzel lezárult egy korszak mely épp csak elkezdődött, egy korszak, mely soha nem teljesedhetett ki igazán.

Június:

Nem, nem fogom berakni a Suárez-Chiellini képet. Én az embert rakom be, aki a Suárez név mögött lakik, és a játékost, akit nem lehetett megtartani. Idő közben az angolok nem meglepő gyorsasággal, és összesen egy szerzett ponttal zúgnak ki a vébéről, de Uruguay se húzta sokáig Kolumbia ellen. A legtovább jutó játékosuk Sakho, akivel a franciák a végső győztes németektől esnek ki a negyeddöntőben.

Július

Amint véget ér a vébé, leigazoljuk Lallanát. Elkezdődnek az edzőtáborok meg a barátságos meccsek, így gyorsan fussunk is végig a nyáron: az ablak nyitásának pillanatában jön Lambert, Can nem sokkal lemaradva, július legelején Lallana. A hónap közepe fele járunk, mikor Suárez már tényleg elmegy és a dolgok felgyorsulnak. Aspas még gyorsan elmegy, de egyből jön Markovics, Lovrent is elhozzuk a Sotontól a hó végén, és a jövőt építjük Origi aláírásával. Már augusztus elején járunk, mikor végleg távozik Reina, rá egy hétre jön az M&M’s, majd 20-a környékén robban a bomba: Balotelli nem csak vicc volt. Augusztus végére pedig még egy szomorú esemény maradt.

Augusztus:

Agger hazatér nevelőklubjához a Brøndby-hez. Noha a játékra gyakorolt hatása lényegesen kisebb, a legtöbbeknek mégis jobban fájt ez a hír, mint Suárez eligazolása, és minden ok megvolt rá. Egy legenda ígérete távozott, olyasvalaki, akit mélyen a szívünkbe zártunk a góljaival, Torres könyökösével, vagy a YNWA tetoválással az ujjain, mikor a City-vel hozták hírbe. Reméljük megtalálja a számításait.

Szeptember:

3 mecsen 6 ponttal kezdtünk, a nem is olyan szar Sotont és a Spurst vertük, a Citytől kaptunk ki, de semmi gond nem volt, míg a bagoly el nem jött Studge-ért. Ezzel a naptári évre végleg kivette őt a játékból, legkorábban január 31-én térhet vissza a West Ham ellen. Szeptemberhez tartozik még Jagielka once in a lifetime gólja a derbi hosszabbításában, illetve a BL-be való visszatérésünk is, de a gépezet komoly akadozásokba kezdett.

Október:

A BL-ben előbb a Basel, majd a Madrid mutatta meg, hogy mik is a realitásai a fejét vesztett csapatnak, és innentől meredekebb irányt is vett a görbénk lefelé. A csapat egyetlen egysége se működött többé jól, a legnagyobb győzelmünk a QPR elleni 3-2 volt. Októberben valami nagyon eltört.

November:

No win November, hero to zero, és a köd. Kikaptunk a Newcastle-től, a Madridtól, a Chelsea-től, a Palace-tól, döntetlen a Ludogoreccel, és a végén egy 1-0-ás győzelem a Stoke ellen, amit McAllister az egyik leghosszabb elemzős posztjában húzott le a vérbe. Senki se szereti a novembert.

December:

És végül december, meg a változás szelének ígérete, mely végre elfújja a ködöt. A Bournemouth elleni új út egyből sikeresnek bizonyult, és bár a United ellen a helyzetkihasználás miatt még csúf vége lett, az Arsenal ellen már működött, azóta pedig győzelmeket is hoz az új rendszer, ezzel 2ppg közelébe tornázva a havi mutatónkat, de még gyengébb csapatok ellen.

És végül itt vagyunk most, szemben a Leicesterrel, akikkel alig 4 hete már játszottunk, akiket még a gödör alján is át tudtunk lépni Lamberttel meg Johnsonnal, és akik a kezdeti lendület után olyan mélyre fúródtak a földbe, hogy lassan már a Championshipre készülnek. A United 5-3-as legyőzése óta 14 meccsen hoztak 5 pontot, ebből 3-at épp most vasárnap Hull ellen, magyarul lehozták a szezon harmadát 0.15-ös ppg-vel. És bár nálunk Skrtel eltiltott (talán a lehető legjobbkor amúgy), hazai pályán ez még így is a legkötelezőbb győzelem, főleg, hogy az ő legnagyobb erősségük, a Mama kedvence Konchesky is hiányozni fog egy piros miatt.

A felállásunkon szívem szerint nem variálnék, de Skrtel hiányában muszáj lesz. Lovren late fit testen van, tehát akár játszhat is holnap, valószínűbbnek tűnik viszont a Sakho-Touré-Can védőhármas. Gerrard és a kezdő témaköre érdekes kérdés, én a magam részéről megtartanám a Swansea elleni középpályánkat, de ez kábé a legvalószínűtlenebb forgatókönyv, ugyanolyan elképzelhetetlen, mint, Sterling pihentetése.

Akit érdekel, az egy hónappal ezelőtti meccset visszanézheti még, de annyira azért nem érdemes.

Mostanra viszont nem is maradt más hátra, mint boldog új évet kívánnom, meg sikereset mindenkinek aki olvas (vagy néha akár hallgat) is minket.

Örömöt, bódogságot, tejszínt, meg egy jó csatárt.