Itt a tavasz dagad a ….?

www.saintsfc.co.uk1Ráfordultunk a szezon finisére. Már csak 11 forduló van vissza és mindenki elvárásainál jobban szerepel a csapat. Örülünk és persze büszkék vagyunk az összteljesítményre. Ebben az állapotban látogatunk el Anglia déli kikötőjébe a Szentekhez, akiktől szerintem ki fogunk kapni – ha ez így lesz akkor máris nem lesz annyira rózsás a helyzet – ha nem, akkor is nagyon kemény küzdelmet várok a 4. helyért, hiszen fiatal a csapatunk, fiatal a managerünk, így egyiknek sincsen nagy tapasztalata az ilyen kiélezett szituációkban, amikor hibázni nem vagy legalábbis nem nagyon lehet. A sokat emlegetett győztes mentalitása a csapatnak tesztelve lesz rendesen a szezonzárásig. Remélem hozzák az elvárhatót (4. hely). No de nézzük részletesebben.

Még mielőtt a meccsel vagy az ellenféllel foglalkoznék, nézzük a már beígért Taktika 101-t a presszingről. Kisebb falusi könyvtárnyi anyagot gyűjtöttünk össze a Jakuzziban, amit most közkinccsé teszek a linkeken. A mércét magasra tette a kolléga, főleg úgy, hogy nekem taktika szempontjából ez a téma még mindig a leghomályosabb. Nézzük hát az alapokat és az elméleti hátteret. A presszing egyik kitalálója Valerij Vasziljovics Lobanovszkij ukrán mester, aki a Dinamo Kijev és a szovjet, később ukrán válogatott élén töltötte a karrierjét. Nézeteit a presszingről könyvében a ‘The Methodological Basis of the Development of Training Models’ fejtette ki. Ő három alapvető fajtáját írta le a presszingnek:

  • full-pressing, azaz egész pályás letámadás. Ez könnyen érthető, az ellenfél CB-jét a kapujuk előtt, sőt még kapusát is támadjuk. Könnyen felismerhető és a legfárasztóbb, hiszen nagyon agresszív módszer, viszonylag kevés csapat játssza rendszeresen.
  • half-pressing, azaz félpályás letámadás. Ez is egyértelmű egyből kezd presszingelni a csapat, amint a labdával az ellenfél átlépi a felező vonalat. Kevésbé fárasztó, így viszonylag sok csapat alkalmazza és rendszeresen is lehet látni.
  • false-pressing, azaz hamis presszing. No nekem ez teljesen új volt, hogy ilyen is van, pedig rendszeresen lehet látni egyébként. A lényege, hogy egyetlen egy játékos támadja a lasztit ezzel elhitetve, hogy presszingelni fog a csapat, de nem ez történik, mert rajta kívül mindenki más pozíciót fog és nem támad. Itt jön az képbe, hogy mikor nálunk jellemzően Hendó vagy Suárez, mint az őrült fut az ellenfél labdása felé és senki más nem támad csak ő. Jó kérdés innentől, hogy túllelkesednek-e vagy tudatos taktikát alkalmazunk egy-egy szituációban? Nyilvánvaló, hogy ez a legkevésbé fárasztó, viszont ez is hatásos, hiszen, így is hibára késztethető az ellenfél. No meg az se baj ha össze tudjuk zavarni őket különböző presszing módszerek keverésével.

McAllister kolléga egy egész másfajta kategorizálást fejtett ki:

  • van a labdát/labdást támadó presszing
  • van a labda útját támadó/lezáró presszing

Itt egy harmadik féle kategorizálás:

  • unconditional presszing, azaz állandó/folyamatos presszing, ha nincs nálunk a labda. Iszonyatos fizikumot és koncentrációt igényel, így erősen gyilkolja a saját csapatodat. Kevés csapat és csak ritkán alkalmazza. Marcelo ‘El Loco/Őrült’ Bielsa nagy híve ennek a fajtának, így ő és a Bilbaója a tökéletes példa a hátulütőjének.

  • disjointed presszing, azaz mikor 1 max. 2 játékos mint az őrült futkos a laszti után, a többiek nem presszingelnek hanem területet védenek. Alapvetően a rossz értelmezése és rossz formája a false presszingnek, az angol csapatok jellemzője.
  • counterpresszing, azaz visszatámadás. Alapvetően ez az, mikor a labdavesztés pillanatában egyből visszatámad a csapat. Ez a típus mostanság a leggyakoribb, ezt játssza Guardiola Barcája-Bayernje, Klopp a Dortmunddal, Simeone az Atleticoval. Itt fontos a Guardiola-féle 6 másodperces szabály, aminek a lényege ennyi időn belül kell labdavesztés után visszaszerezni a labdát, ha nem sikerül gyorsan vissza kell rendeződni alap védekező állásba. Itt is fontosak a triggerek.
  • conditional presszing, azaz bizonyos esetek/kondíciók bekövetkeztekor presszingelni. Nekem spec. ez is új, mivel gyakorlatilag egy modern felfogású Ikarusról van szó, amit jelen esetben low-blocknak hívnak. A saját 16-os előterében, azt megszállva ugrásra készen várni egy trigger bekövetkezését. 
Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Conditional pressing low-blockból a Dortmund példáján

Tudom, hogy van de nehezen tudnám megfogalmazni az Ikarus és a low-block különbségét.

Azt hiszem ennyiből is látszik, hogy kismillió formája/fajtája van a presszingnek. No meg ezekből az ezekből mixelhetőek. Az edzők és csapatok saját stílusuk és a rendelkezésre álló játékosanyag alapján alakítanak ki bonyolult és összetett presszing-rendszereket, amely magában foglalja a kockázatokat és lehetőségeket (SWOT analízis), hiszen a sikertelen/átjátszott presszing esetén hatalmas megjátszható területek keletkeznek az ellenfél gyors támadásinak/kontráinak, így rendszerszemléletben mindig oda kell erre is figyelni és megadni, hogy milyen játékszituációban milyen fajta presszinggel kell reagálni.

Azt hiszem azt nem kell magyarázni, hogy a presszing önmagában fizikálisan, mentálisan fárasztó. Azért röviden: fizikálisan, mert többeknek üldözni kell a lasztit és mentálisan, mert mindenkinek figyelni kell a triggerekre, mert ha csak egy valaki elvéti már bukta van, valamint mindenkinek folyamatosan úgy kell helyezkedni, hogy a labdás ellenfél szempontjából az összes, de lehetőleg 1 kivételével minden passzsáv (channel) le legyen zárva, passz esetén az új labdás szemszögéből újrarendezni az egészet. 1 passzsáv azért maradhat meg elméletileg, mert ezzel lehet tudatosan vezetni/kiszorítani az ellenfelet egy nekünk tetsző irányba. No arra akartam kilyukadni, hogy elméletileg vajon mennyit lehet presszingelni egy meccsen? Már nem rémlik hol olvastam, de reálisnak hangzik, hogy maximum a félidők felét azaz 20-24 percet félidőnként, azaz összesen egy félidőnyit. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy normál esetben kb. fele-fele, de legalábbis 60-40% között mozog a labdabirtoklás a csapatok között, akkor kijön az, hogy aktívan presszingelni félidőnként elméletileg maximum 10 percet lehet. Azonban ezt a 10 percet sem lehet mindig minden meccsen full vagy unconditional presszinggel tolni, mert elfogy a csapat a meccs végére, illetve a szezon végére lásd Bielsa és Bilbao aki a nagy siker kapujába jutott (EL-döntő), márciusban még BL-helyen álltak, végül 10-ek lettek. Ergo két oka van visszaesésüknek; nem bírták az EL okozta kettős terhelést, és amit rendszeresen mondanak velük kapcsolatban, nem bírták a saját agresszív presszing játékukat.

takur-kikuk.blogspot.com

Ha már ennyit volt szó a presszing okozta terhelésről, nézzük meg az ennek csökkentésére alkalmazott módszereket egy csokorban:

  1. full-presszing csak ritkán és csak valamelyik trigger bekövetkezésekkor. A triggerek:
    • labdás szűk mozgástere
    • labdás szűk látótere (pl. saját kapu felé néz az ellenfél)
    • egyirányú támadás
    • támogatás nélküli labdás
    • labdásnak optimálistól eltérő sebessége (pontatlan passzt eredményez, hosszút vagy rövidet)
    • a labdával megjátszható támadókkal egy vonalban lévő védők
    • labdakezelési hiba
  2. még mindig full-presszing esetén a 6 másodperces szabály alkalmazása
  3. half-presszing rendszeresebb alkalmazása
  4. false-presszing alkalmazása
  5. nem presszingelünk ha az ellenfél és a meccs alakulása ezt lehetővé teszi

Ide tartozik az, hogy – ugyan nem mindegyik Atletico, Dortmund – a legtöbb csapat amelyik agresszívebb formában presszinggel, az rendszeresen alkalmazza a BR és Guardiola által is emlegetett, a Barca és a spanyol válogatott által rendszeresen alkalmazott – egyesek szerint túlzásba vitt – resting on the ball megközelítést, azaz pihenünk a lasztival, ráülünk, passzolgatunk oldalt, hátra, hogy pihenjünk és ezzel is védekezzünk. Azaz a presszing és a labda birtoklás kéz a kézben jár és kiegészíti egymást. Nem, így Bielsánál, ő csapatait 3-3-3-1-ben játszatja, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a gyors támadásvezetést, a hosszú vertikális passzokat szereti. Ergo amint megvan a labda, a lehető leggyorsabban lövéssel befejezni az akciót. Ennek folyománya az, hogy sokszor kell megszerezni a labdát és így sokszor kell presszingelni, ami nála mindig agresszív presszing.

Még két aspektusról röviden. Az egyik alakzattani és formációs megközelítés. Az ellenfél térfelén a 4-2-3-1, 4-1-4-1 és 4-1-2-3 rendszerben játszó csapatoknál rendszeresen 3 játékos vonalban támad le. Rodgers-féle Liverpoolnál még nem figyeltem meg, de Guardiola csapatainál ez rendszeres, és a Swansea öf-ban is ez látható a Swanseatól. Ebben rendszerint a támadó, a szélen játszó, valamint a középpálya elején játszó vesz részt, melyek nevezéktanilag a különböző rendszerek miatt AM, CM, FW, W néven futnak. 3 kép segítségével a 4-1-2-3 rendszeren két dolgot világítanék meg nem foglalkozva azzal, hogy hátrébb mi történik – maradjunk abban hogy magasra húzott védővonal alap kellék a sikeres presszinghez:

  1. hogyan kell és lehet mozgatni, irányítani ezzel az ellenfelet
  2. hogyan lehet mindezt a saját csapat legkevesebb mozgásával megoldani
Az ellenfél jobboldali FB-e presszingelve. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Az ellenfél jobboldali FB-je presszingelve. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Az ellenfél CB-e presszingelve. Miután áttoltuk őket ide. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Az ellenfél CB-je presszingelve, miután áttoltuk őket ide. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Az ellenfél baloldali FB-e presszingelve. Miután áttoltuk őket ide. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Az ellenfél baloldali FB-je presszingelve, miután áttoltuk őket ide. Sárgával a 3-as támadó alakzat. Fehérrel a presszing iránya. Kékkel a lehetséges passzirányok. Érdemes megnézni, hogy úgy rajzoltam fel, hogy minden más passzirány blokkolva legyen.

Egy videós példa a 3 fő vonalban presszinggel alakzatra.

Még egy kép a visszarendeződésről, de erről most nem bővebben.

credit: http://eplindex.com/23894/liverpools-positional-system-explained-tactical-analysis.html Érdemes még megnézni, ahogy az alap 4-2-3-1 formálódik a játék különböző fázisaiban.

credit: http://eplindex.com/23894/liverpools-positional-system-explained-tactical-analysis.html Érdemes még megnézni, ahogy az alap 4-2-3-1 formálódik a játék különböző fázisaiban.

Akinek ennyi nem volt elég a következő linkeken talál még anyagokat a presszing elméletéről, gyakorlati alkalmazásáról és meccs elemzéseket. Liverpool-Arsenal gyakorlati példa. Liverpool és a presszing példákon. Bielsa és Pochettino. Liverpool-Soton. Elméleti anyag a Liverpool rendszeréről. Továbbá még kettő, amik most ugyan nem működnek, de lehet megjavulnak 1 2.

Remélem mindenkit sikerült alaposan leterhelni és kicsit összezavarni. Az biztos, hogy magamat sikerült. Sokat szoktuk bírálni BR-t a presszing vagy annak elmaradása miatt. Én arra jöttem rá megint, hogy intelligens pali. Tudja, hogy idén relatíve szűk a keret és többen csak korlátozott mértékben alkalmasak presszinges játékra – első körben Skrtel, Gerrard, Aly baba jutnak eszembe -, így ennek megfelelően alakítja ki a csapatunk presszing rendszerét. Ergo sok meccsen nem játszunk presszinget, agresszív full-presszinget ritkán nyomunk, viszont a false-presszing rendszeres. Ilyenkor is örülök, hogy igazi pedagógus, hogy neveli, oktatja a játékosait, szép lassan mindenki meg fogja tanulni, és akkor rendszeresebben fogjuk látni.

Még annyit kicsit vicceskedve, hogy ezentúl majd akkor szidjuk a csapat presszingjét, ha egyértelműen egy triggerre nem indult be a presszing, vagy valaki egyértelműen nem reagált, míg a többiek igen.

Eme “rövidke” alapozás után térjünk rá a Southamptonra. Nekem szimpatikus csapatról van szó és ők a Swansea mellett a PL palettájának másik üde színfoltja. Szintén egy, a másodosztályból nem rég feljutott kiscsapat, mely a saját egyedi játékának köszönhetően vált középcsapattá. Eme egyedi játék pedig az agresszív presszingre épülő focijuk. Azt hiszem nem lep meg senkit, hogy az ő apropójuk kapcsán vettük át a presszinget. A másik velük kapcsolatban, amit már ősszel is emlegettem, hogy edzőjük – Pochettino – a Bielsea-i iskola követője (nem véletlenül emlegettem ennyit az öreget). Alapvetően ez az első teljes szezonja, így az elméletet, hogy a Bielsa-i iskolát követő csapatok elfáradnak a szezon végére, azt most lehet először tesztelni. A kis tábla felemásan látszik alátámasztani az elméletnek azon részét, hogy a szezon előrehaladtával kinyírja a saját játéka a csapatot.

rg=rúgott gól, kg=kapott gól, gk=gól különbség

rg=rúgott gól, kg=kapott gól, gk=gól különbség

Statokkal nem nehéz alátámasztani, hogy a Soton idén Bielsa-i focit játszik. Nézzük is ezt. Jelenleg ők birtokolják a második legtöbbet a lasztit a Swansea után (58,4%, a Citehnek is ugyanennyi van), de esetükben nem azért mert tartanák, és pontosan passzolnának, hiszen a 80,7%-os passzpontosságuk csak a liga 9. helyére elég. Hanem azért mert sokszor szerzik meg azt (ellentétben a Swanseavel). A ligában a 21,5-es átlag tackle-számuk a harmadik legmagasabb (funfact: a mienk a második átlag 22-vel, de nálunk nem feltétlen a presszing miatt), interception-számuk nem kiemelkedő (13,8), ami szintén csak a 9. helyre elég a PL-ben. A Stoke és az Aston Villa után övék a harmadik legmagasabb meccsenkénti szabálytalanság szám 11,9-cel. Azaz magyarítva agresszív presszinget tolnak (szeretem az ilyen eseteket, mikor statokkal lehet alátámasztani a taktikai mondanivalót). Hogy milyen eredményességgel? A ligában övék az ellenfeleknek engedett legkevesebb lövés, összesen 9,8 (!!!) lövést engednek az ellenfeleknek egyedülinként Angliában, de hogy még megdöbbentőbb legyen ez az adat, az 5 nagy ligában összesen 10 csapat van aki meccsenként 10 lövésnél kevesebbet enged az ellenfeleinek. Csak hogy érezzük, hogy illusztris a névsor: Lille, Bayern, Atletico Madrid, PSG, Barca, Juve, Dortmund, Monaco, AS Roma és a Soton a sorrend. Így szerintem meglepő, hogy elég sok gólt kapnak (32), nem sokkal kevesebbet mint mieink, akikről tudjuk, hogy nem jó a védekezésünk, de erről később. A támadásuk megfelel a ligahelyüknek, a 7.-9. között ingadozik a ligában kapuralövések (14,3), a kaput találó lövések (4,8), és a cselek (8,6) tekintetében.

www.goal.comMegnéztem a gazdasági TOP6 elleni meccseiket, eddig 8 meccsük volt, mindezt – egy középcsapattól elég jó – 1gy 3d 4v a mérleggel hozták le, de ezt persze úgy is lehet nézni, hogy csak minket vertek meg. Azonban a 8 meccsből 6 alkalommal ők birtokolták többet a labdát, szóval nehéz meccs van kilátásban. Főleg, hogy nekünk egyébként is mumusaink. Pochettinótól meg még csak kikaptunk. Az még esetleg a mi malmunkra hajthatja a vizet, hogy a tabellán a senki földjén szerepelnek, távol a kiesés elől folyó küzdelemtől és távol az európai helyektől is.

1010

Agresszív presszinges focijukat szinte kivétel nélkül 4-2-3-1-es formáció alkalmazásával játsszák, így most is erre számítok tőlük. Jelentős sérültjük nincs, így a legerősebb kezdőjükre számítok tőlük. Legutóbbi találkozásunk óta az nem változott, hogy vannak jó támadó FB-jeik, erős DM-jeik, jól presszingelő AM-jeik, és egy fizikálisan erős csatáruk. Ami változott, hogy a nyári rekordigazolásuk visszatért Olaszországba (Oswaldo), de ettől csak még jobbak lettek, mert ő nem illett a rendszerükbe igazából.

Áttérve a mieinkre. Mostanság sokat emlegetett téma a védelmünk, illetve pontosabban a védekezésünk. BR is nyilatkozott, hogy nem strukturális problémáról van szó, hanem egyéni hibákról. No ennek néztem kicsit utána és csak félig van igaza. Hogyan? Abban igaza van, hogy sok az egyéni hiba. A Squawka adatai szerint a legtöbb hibát a mieink vétik 33,  azaz meccsenként több mint egy védekezési hibával vezetjük a rangsort jelentős fölénnyel, a második legrosszabb Arsenalnak 26 hibája van. A hibákból kapott 8 gólunk a második legrosszabb. Nálunk többet, 9-et csak kapott a Norich, a Stoke és érdekes módon a Citeh kapott. Egyébként a Hull a legjobb, összesen 3 hibát követtek el és ebből egy sem lett gól. Itt a teljes lista. Kerestem de nem találtam meg, hogy mit értenek védekezési hibán (deffensive error), feltételezem ezeket, amik a videón vannak.

Viszont megnéztem a bajnoki adatainkat is taktikai, formációs szemüvegen keresztül. Itt is hangsúlyozom, hogy a kicsi minta miatt óvatosan kell kezelni, amolyan funfact kategóriában.

kapottgoltabla

Alapvetően 4 különböző (vagy 5, ha a 3 CB-s rendszereket is ketté bontom) formációban játszottunk, ami vicces, hogy mindegyikkel megvolt idén a 2 PPG, azaz az eredményességet, szerzett pontokat nem befolyásolta az, hogy mit rajzolt fel BR, viszont a szerzett és kapott gólokat igen. Most külön csak a két legsűrűbben használt és már sokszor elemzett 4-2-3-1 és 4-1-2-3 rendszerekre térnék ki. Megint erre a posztra kell utalnom, hiszen itt fejtettem ki, hogy a legalapabb verzióikban a 4-2-3-1 óvatosabb, hiszen 4 játékos nem vesz részt a támadásban míg a 4-1-2-3 esetén csak 3, így elvárható, hogy az előbbi esetén kevesebb gólt kapunk és lövünk is, míg utóbbi esetén több a lőtt és a kapott gól is. Már csak a rendszerek miatt. No nem meglepő módon ezt a tételt a statok is alátámasztják, hiszen 4-2-3-1 esetén idén eddig 0,88 kapott és 1,88 rúgott gólunk van, míg 4-1-2-3 esetén 1,63 kapott és brutális, 3,18 rúgott gólunk. Ebből arra akarok kilyukadni, hogy strukturális hiba ugyan nincs, de BR taktikai formáció választása bizony hatással van a kapott góljainkra. Ja még egy megjegyzés: megnéztem a 27 bajnokin 13 féle kezdő felállással szaladt ki a védősorunk. A minta itt tényleg kicsi, így csak annyit mondanék – ezt is óvatosan -, hogy azok a védő négyesek, amelyek legalább 3 alkalommal pályára léptek, azok átlagban nem kapnak 1 gólnál többet, míg az ennél kevesebbszer pályára lépő védelmek minimum 2 gólt nyeltek (kivétel a 4 CB a Soton idegenben, csak 1-et).

(Innentől már csak röviden)

Ezzel el is jutottunk oda, hogy megnézzük mit és hogyan játsszunk a Szentek ellen. Azt alapnak veszem, hogy a szokásos játékukat játsszák, ezáltal pedig a meccs kulcskérdése az lesz, hogy az agresszív letámadásukkal mit tudunk kezdeni a labdakihozatali fázisban. Minden más szokásos tényező SaS és a támadás helyzetkihasználása stb. mellékes. Előzetesen Allen szerepeltetése a középpályán a passzjáték erősítésére alapnak tűnik. Szerintem alapvetően kétféleképpen közelítheti meg a meccset a mester:

  1. megpróbáljuk túllőni őket egy sokgólos meccsen, bízunk a SaS vagy az S3 képességeiben
  2. óvatosabb megközelítéssel igyekszünk a szokottnál kevesebb gólt kapni és egy kevés gólos meccset hozni
Skrtelnél a laszti. Soton presszinggel. Labdakihozatali fázis. Érmes megnézni a különbözőségeket a két rendszerben.

Skrtelnél a laszti. Soton presszinggel. Labdakihozatali fázis. Érdemes megnézni a különbözőségeket a két rendszerben.

Az előbbi a 4-1-2-3 taktikánkat sugallja. Akár mehetünk a múlt heti kezdővel is. Én azonban mindenképpen azt javasolnám, hogy védelemben és középpályán az ellen presszingje ellen a lehető legtöbb passzal és legpontosabb passzolással rendelkező játékosokat pakoljuk fel a számukra lehető legjobb poszton, így nálam Glen barátunk a jobboldalra kerül, mert Flanno esetében kevésbé számít passzolásban melyik oldalon szerepel. A védelem közepén, ha teljesen egészséges lenne Sakho tuti játszana, de nem fog. Pedig a pontos passzai és Lambert fizikai ereje miatt jó lenne. Controllernek Allent tenném, mert őt tartom a legjobb türelmes passzolónknak Lucas hiányában.

Jelenleg elérhető középpályások kivétel Gerrard és Lucas controller szerepénél, mivel itt látszik igazán egymás alatt, hogy mi a bajom Gerrard passzolásával. Allen lényegesen kevesebb perceket játszik, mint a többiek.

Jelenleg elérhető középpályások kivétel Gerrard és Lucas controller szerepénél, mivel itt látszik igazán egymás alatt, hogy mi a bajom Gerrard passzolásával. Allen lényegesen kevesebb perceket játszik, mint a többiek.

A két CM meglepő módon Gerrard és Hendó lenne, de csakis a statok miatt. No és elöl most láthatnánk először, hogy a mester mit lép ha a Cou-S3 mind rendelkezésre áll. Ki marad ki. Én most a védekezési és passzolási skillek alapján Sturridge-et hagyom ki, mert bár ő van a legjobb góllövő formában, de a mezőnymunkája kisebb, mint a többieké, no meg az sem utolsó szempont, hogy ő az akiről feltételezem, hogy csereként beugorva is képes gólt szerezni.

Jelenleg elérhető középpályások.

Jelenleg elérhető középpályások.

A másik verzió ugye az, hogy megváltoztatjuk a mostanság alapfelállásunkat és átállunk a 4-2-3-1-re, amivel stabilabb védekezést, kevesebb gólt kapunk, valamint egy állandó plusz embert a labdakihozatali fázisban. Ebben az esetben kihagynám Gerrardot és a Hendó-Allen double pivottal állnék ki, így Sturridge is a kezdőben kaphat helyet.

Skrtelnél a laszti. Soton presszinggel. Labdakihozatali fázis. Érmes megnézni a különbözőségeket a két rendszerben.

Skrtelnél a laszti. Soton presszinggel. Labdakihozatali fázis. Érdemes megnézni a különbözőségeket a két rendszerben.

A mostani meccsre szerintem jobban járunk, ha váltunk és utóbbit játsszuk. Ebben szerepet játszik az is, hogy ekkor 2-1 vs 2-1 középpályás csata várható, azaz mind2 csapat esetén van elméletileg egy szabad ember, bár kicsit csak a presszingjük miatt. Funfact, hogy a statok azt mutatják, hogy több és pontosabb passz hozható ki a 2-1 középpályánkból, mint az 1-2-ből (egyébként szinte tuti a kis minta hibája, mert elméletileg az utóbbi jobb passzolásra).

www.hatharom.comÖsszegezve egy nehéz meccset várok, ahol szerintem kikapunk, ami miatt szorosabb lesz a TOP4 küzdelem, mint most tűnik. Persze minden meccsben benne van, hogy a zseni Suárez lép pályára és hint egy mesterhármas. Bízzunk ebben.

1560607_10152275446812573_1170411169_n

A címet ez a videó ihlette, mely nagy kedvencem volt kollégistaként. Sokat röhögtünk rajta.

_________________________________________________________________________

Közös meccsnézés szokás szerint a Macskában (IX ker. Tompa u.). A képek és táblák kattra nőnek.