Sturridge nélkül is mennie kéne

Be kell, hogy valljam, bűnös vagyok. Néha nézek ilyen Digis PL-műsorokat. Önként. Tudom, tudom, szégyeljem el magam, hogy ilyesmire vetemedek, de a nagy önkéntes comming out nem véletlen. Saleszéknál a tegnap esti műsorban felmerült, a ‘nagy brutális szuperrangadó’ tehenész-spurs meccs közti kis időközben, hogy a Chelsea a Sotont fogadja, mi meg a Hullhoz megyünk, és Monoki feltette a nagy kérdést: lesz-e meglepetés? Erre képesek voltak azt válaszolni, hogy a Chelsea gond nélkül behúzhatja, de mi könnyen megüthetjük a bokánk. Na itt pattant el nálam valami, amiért a Digi már másodjára viheti el a bevezetőszövegemben a témát. Szemetek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy értelmes átszállóállomás

dirk-kuyt_db5a1

Az előző hely egy kicsit Dombóvár volt, ez meg egy reptéri váró. Szerencsétlen Dombóváron tucatszor szálltam már át, és soha nem láttam a várost, és nem is érdekelt különösebben, de ez itt most valami más. Hanta kollegának köszönhetően létrejött ez a kis kényelmes váró, ami önmagában is lehet szép – ide már fejlécet is applikálok applikált McAllister -, és ahonnan már mindent viszünk magunkkal. A duty free-ben vett újságot, a beszélgetéseket, az ‘Air Water’-t, mindent, innen már egészen biztosan a végleges helyre is eljut minden. De ami a legfontosabb, és ami a reptéri váróban megvan, a dombóvári vasútállomáson meg nincs, az a wifi Disqus. Éljünk vele, üdv mindenkinek itt, a még újabb helyen.

Ismerős ismeretlen

www.pinnaclesports.comA 221. Merseyside derbyt rendezik most szombaton ebéd utáni sziesztaidőben a Goodison Parkban. Ez a találkozó lesz a hétvége rangadója, talán csak a Dortmund-Bayern csörte közelítheti meg fontosságban és rangban. Végig nézegettem az elmúlt évek Evertonos beharangozóit 1 2 3 4 5, hogy ne nagyon ismételjem a már elhangzott Derby közhelyeket. A korábbikahoz képest a legnagyobb különbség, hogy a Kékek kispadján nem Moyes ül, hanem Roberto Martínez. Ez az apró tény az összes meccsel kapcsolatos spekulációt átszínezi. Kezdjük azzal, hogy fogalmunk sincs milyen eredményes tud lenni az ő Evertonja a Liverpool ellen. Azt tudjuk csak, hogy Moyesnak nagyon nem megy ellenünk, így az Evertonnak sem. Ennek fényes bizonyítéka, hogy Moyes ellen 27 meccsen 14 gy 8d 5v a mérlegünk, addig Martínez ellen a sokkal gyengébb erőkből álló Wigan élén 8 meccsen 3 gy 3d 2v. A különbség majd kiszúrja az ember szemét. A másik visszatérő elem, amit Latz kolléga is emlegetett, hogy nagy küzdelem, elég rossz értelemben “férfias játék” lesz. Most már ebben sem vagyok biztos. Tovább a folytatás után. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Görbe tükör

napiklikk.blog.huAz Everton ellen rangadó előtt egy igazi különlegességgel készültünk nektek. A hagyományos beharangozón felül a mai posztban a népsport blogcsalád Everton blogjának főszerkesztője Latz válaszol néhány kérdésünkre a Liverpool kapcsán. Egy igazi görbe tükröt kaptok(unk) kék szemüvegen keresztül a Vörösökről, hogy ezzel a csodálatos képpel éljek. Ezzel át is adom a szót a kollégának. Már csak annyit, hogy nagyon köszönjük, hogy a rendelkezésünkre állt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A LEGFONTOSABB: Költözünk

pool.taccs.hu

Nyilván feltűnő, hogy ilyen halványsárga a háttér, hogy nincsenek posztok, képek pedig Népsport-szerte nincsenek. Küzdöttünk a blogmotorral amíg lehetett, de nehéz olyan helyen lakni, ahol eltűnik a fejed felül minden.

Kezdődött azzal, hogy a számláló beadta a kulcsot, aztán mentési, belépési, kommentelési problémák jelentek meg tavasz elején – ezért is van Disqus – aztán már a posztok élesítése se ment, végül az eredeti kommentrendszer vagy egy hónapja nem működik senkinél, és már a feltöltött tartalmak sem érhetőek el üzembiztosan, a fejlécet sikerült kimentenem, de nagy kérdés, hogy mit sikerül majd még.

Az új hely viszont több rövidtávú kompromisszumra késztetett minket:

Nincs fejléc, de ezt igyekszünk orvosolni, időről időre változik majd valami a blogon, amikor ezt tapasztaljátok, akkor semmi gáz nincs, csak hegesztek a rendszerben.

Nincs Disqus. A wordpress.com (ami teljesen eltér a wordpress.org-tól) nem támogatja külső kommentrendszer importálását, így egy még újabb regisztráció kell majd mindenkinek, ráadásul ez nem is olyan egyszerű, létre kell hozni egy saját blogot, nekem is van szederbokor.wordpress.com néven, hogy regisztrált felhasználók legyetek, ezzel persze csak netszemetet gyártunk, de ennyit meg kell csinálni a kommenteléshez. Vagy lehet Facebookról is, kinek hogy kényelmesebb, szerintem jobb regisztrálni.)

Ezeket azóta mind megoldottuk.

Máté már egy friss, ropogós poszttal vár már mindenkit az új helyen, ettől függetlenül igyekszünk minden kérdésre itt is válaszolni még ez alatt a poszt alatt.

Gyertek velünk, senkit nem akarunk elveszíteni, és bár fura lesz, hogy a Chrome megnyitása után nem a p+Enter kombinációval tudom majd megnyitni a blogot (már ez is működik), remélhetőleg hamar otthonossá tesszük az új helyet is. A Fonat nem az írókból áll, hanem az itt posztról posztra több száz kommentet összeíró kommunából, ahhoz, hogy ezen a nehéz időszakon továbbvigyük az egészet, ahhoz ti is kelletek. Gyertek.

pool.taccs.hu

A teljes Fonat-stáb

Körkérdés a leginkább erősítésre szoruló posztunkról

Ismét válogatott meccsek miatti pangás, így ismét megkérdeztünk törzskommentelőink közül párat egy témáról. A mostani körkérdés (a korábbiak itt érhetők el), így hangzott: “Ha csak egy posztot erősíthetnél a télen melyik lenne és miért?”  Az alábbi kiegészítéssel: Ezt ki lehet egészíteni pár mondatban 1-2 reális ismételten reális jelölttel (nem Messi, Vidal, Alves nevére lennénk kiváncsiak), de nem ezen szeretném ha a hangsúly lenne. A kérdésnél egyértelmű volt, hogy senki sem fog a csatár, a kapus vagy a középhátvéd poszt mellett érvelni. A szélsőhátvéd és a középpályás poszt erősítése a reális (válasziank is erre érkeztek). Lehetne elmáletileg még a klasszikus szélső posztról is beszélni, de ahhoz a csapat teljes játékát újra kellene kalibrálni. Érdekesnek tűnt, hogy ki melyik poszt erősítése mellett és miért érvel. Most először csak kommentelők válaszaival jöjjön hát… Egy kattintás ide a folytatáshoz….

I’m back, Baby!

Nagyszerű napra virradtunk Béláim az Úrban, a nap süt, a madarak csiripelnek, délután pedig a Nose és a tehenészek bármit is játszanak, nem tudjuk úgy marketingelni, hogy az nekünk ne legyen jó.  Ami ennél is fontosabb, hogy tegnap úgy gatyáztuk meg a kedves Fulham nevű, nevezzük „labadrúgó” csapatot, hogy még én, fotóbolt artistaként megkoreografált printscreenjeim mögül verbális faszkorbácsot taktikai alapon rendre osztogató szívecském se találhat benne kifogást, úgy, hogy ne gázoljak a szőrszálhasogatás bűzös mocsárba legalább térdig (félek, hogy belelógna a varázsvessző, csak azért).
Gondolom ti is abban bíztok, hogy egy ilyen hülyére nyert mérkőzés után semmi másra nem pazarlom a karaktert, minthogy mélyre térdelve szeretgetem csapatunk teljesítményétek erőteljes nimbuszát, megúszva ezzel a vereségekkor szokásos taktikai elemzést és statisztika áradatot? Hát Lófaszt Pejparipa hengeres szervét.
Na jó, lássátok kivel van dolgotok, taktikával addig fogok csak foglalkozni, ameddig a meccs tartott, jelesül a 26. percig, különösen, mert egy olyan csapat ellen nem sok értelme van taktikai győzelemről beszélni, amit még a MU is 3-1-re vert (tizenegyes nélkül!!négy!).  Történt ugyanis, hogy BR elolvasta végre egyik nyájas levelemet és elengedte a 3-5-2-es hadrendet, felkarcolva inkább egy 4-2-2-2 szerű csapatot a pályára, bár annyit mindenképpen tegyünk hozzá, hogy ezt a Fulhamet 3-5-2-vel is simán vertük volna.
Ennek a 4-2-2-2-nek 2 nagy előnye volt (És igen, tudom, a Fulhamet vertük meg, értem, kérlek innentől minden gondolatom mögé fejben képzeljétek oda, hogy „igaz, ez csak egy gyenge Fulham volt”. 3-ra mindenki? Mehet? Köszönöm, elég).  Nyilván amellett, hogy a legjobb középpályásaink / támadóink közül mindenki a pályán lehetett, végre mi voltunk azok, akik dominálják a játékot, hozzánk kellett igazodnia az ellenfélnek, nem mi akartunk masszív védekezésből rohanni. Így a letámadás is tudott működni, illetve mivel a középpályán (Cou gyakori visszalépésének hála) megvolt az emberfölény, nem tudtak rajtunk úgy átrobogni, ezáltal nem a középső védőink voltak azok, akikre a labdaszerzés feladata hárult. Látszik ez a tisztázások számának drasztikus esésében, hogy jófejségből ne egy kibrusztolt 1-0-át, hanem egy szintén hazai pályán történt szintén 4 rúgott gólos győzelmet citáljak: A WBA ellen 3 CB összesen 19-szer tisztázott, most 2 összesen 8-szor. (Tudjuk, Fulham).  Másik fontos aspektusa ennek a taktikának, hogy újra volt fluiditás a csapatban, Cou és Hendó is a legváratlanabb helyeken tűnt fel, amellett, hogy Gerrard is rendszeresen fel tudott érni, nem volt olyan nagy rés a csapategységek között. Ami nekem legjobban tetszett, hogy ami a 3-5-2-nek egyik legfontosabb eleme, vagyis a wingbackek mozgása itt sokkal jobban működött (legalábbis az egyik oldalon). Hála annak, hogy Henderson is onnan indult, általánan befelé, sikerült egyrészt folyamatosan tartania az összjátéklot Glennel (akinek édesanyját innen is meleg szívvel üdvözlöm), másrészt a vele mozgó fullback mögött megvolt végre az a terület, amit Glen be tudott játszani, ezáltal az ellenfél védelme mögé kerülni.
A másik oldalon ez a játék annyira nem szuperált. Alyról tudjuk, hogy soha nem lesz jobb, mint a legjobb Enrique, de rosszabb sem mint a legrosszabb, egyfajta negrító Arbeloaként ügyködött a bal szélen. Még korábban, a  4-3-3 idején is jellemző volt, hogy asszimetrikusan vettek részt a támadásban a szélső védőink, gyanítom itt is az volt az utasítás, hogy amíg Glen fenntvan, addig nem mászkáljon sokat előre. Valamint az se utolsó szempont, hogy a jobbszélen ott volt Henderson is, míg bal oldalon Cou dícséretesen visszazárogatott, futásmennyiségben, illetve centrálisabb helyezkedése okán, nem lehetett hagyni, hogy Aly is tökig fel legyen tolva és az igazat megvallva nem is kellett.
Adott volt egy magabiztos, labda nélkül sokat mozgó és tényleg motivált csapat, mely miatt folyamatosan az ágyékunk környékén pulzáló mérhetetlen örümünket olyan elemek is elkezdték tarkítani, mely csak ahhoz hasonlítható, mint amikor reggel 6-kor inkább részegen mint másnaposan hazadülöngélve találsz egy fél pizzát a hűtőben, vagy amikor a Carte d’Or-os bödönben tényleg fagyi van és nem pörkölt. Én legalábbis azt hittem, hogy csak egy Ironman 3 szerű scifiben lehetséges, hogy egy CB (ráadásul Skrtel) gólt fejel.
Videó
Aztán jöttek tovább ezek szívet melengető megmozdulások, mint hogy Gerrard a 16-os előteréből végre úgy ugrat ki, ahogy azt tőle már régen nem láttuk, a Glennel előadott egyérintős összjátékok, Henderson olyan gólpasszt adott, hogy ha Messi lett volna a hátára írva, akkor amelett, hogy a CNN, CBS és az STD három napig ezen pörög, ezresével találtak volna  nyakkendőben a kilincshez allokált, folytogatós maszturbálás közben elhalálozott Hungaro-katalányokat. Innentől a meccs már nagyon sima volt, ami miatt külön jár a puszi mindenkinek a hasára, hogy most nem tettek úgy, mint a Palack ellen, és nem álltak le alibizni, vagy lazázni a második félidőre sem, létrehozva ezzel egy olyan 90 percet, amit innentől bárkinek betehetünk lejátszani, ha megkérdezik, ugyan miért is vagyunk Liverpool drukkerek.
Ám most, hogy megtöröltem a számat beszéljünk egy kicsit a mérközés mentális oldaláról is. Attól tartok hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy akkor fogunk csak ilyen teljesítmény látni a csapatunktól, ha előtte istenesen eldádáznak minket valahol. Tavaly is ez ment, a nagy gálákat mindig egy kiadós megaszopás előzte meg, így bár nem akarok olyan lenni, mint Faterom, akinek a legnagyobb dicsérete egy 5-ös vizsga / dolgozat után az volt, hogy „De az előzőt miért nem tudtad így megírni”, fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor miért nem tudunk így játszani, ha előtte nem durrantottak be nekünk hátulról. Tullépve a Fulham játékminőségbeli problémáján, látszik, hogy 2 gólos előny tudatában annyival felszabadultabb, mosolygós, magabiztos volt az egész csapat, hogy szerintem azon kéne innentől dolgozni, hogy ezt a játékot a többiek ellen is hozzuk. Ugyanis az ellenfél 4-4-1-1 helyett I-K-A-R-U-S felállása okán könnyen lehett volna ez is egy brusztolós, anyázós, kapufarúgos, detöbbhelyzetünkvolt, de góltérdemeltünk meccs is.
És akkor nem marad más a végére, mint a pacsiosztás:
BR-nek  jár az első, úgy tűnik tényleg olvassa a Fonatot, mert amellett, hogy újra nagycsapatként játszatta kedvenceinket, olyan dolgokat is meglépett, amit korábban nem, de ildomos lett volna: Lecserélte Gerrardot (!) ráadásul nem a 95. percen hanem már a 60. környékén (!!!) illetve nem sokkal rá Sturridge-et is, lehetőséget biztosítva a 2. vonalbeli embereknek is, hogy bizonyítsanak.  Előbbiről még annyit, hogy bár remek teljesítményt nyújott, vele kapcsolatban is meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy ő lett a csapat békája. Értem ez alatt, hogy amikor a csapatnak jól megy, ő is jól játszik, amikor nem, akkor ő sem, olyan, mint egy létrán ugráló breki, csak ő nem a légnyomást, hanem a csapat pillanatnyi állapotát mutatja. Ez mennyire gáz vagy nem, mindenki döntse el maga, nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy lebaszom egy szétnyert meccs után, de csak motoszkál bennem Faterom vére: a nehéz meccseken kéne így játszani, főnök.
Következő pacsi boldog tulajdonosa Suarez, aki 2 gólja mellett még a 80. percben is úgy loholt az ellenfél védői után, hogy labdát szerezzen mint kutya a lökhárító után, hisztis, kicsit őrült, de a nyerniakarása előtt le a kalappal.
Akiknek viszont seggrepacsi jár, az Glen is Sturridge: Előbbi igazából nem játszott rosszul, sőt, 89 passz 92%-os pontossággal illetve 3 kulcspassz egy fullbacktől parádés, de ő tud ennél sokkal többet is. Ha meccsenként nem cselezne bele nagyképűen 3-4 emberbe, hanem inkább az egyszerűt játszaná, akkor a vállamon vinném körbe a városban, de mivel már 29 és nem úgy tűnik h meg lehet már nevelni, tartok tőle ezzel meg kell tanulnunk együtt élni. Utóbbi, Dannyboy volt az, aki lefelé eléggé kilógott a csapatból, 23 passz, 1 kaput eltaláló lövés az nudli, ráadásul 2 ziccert is túlcselezett, el kell felejteni ezt a meccsét és megtanulnia, hogy lehet olyan, hogy valakinek nem megy a játék, de ilyenkor több alázattal ki kell vennie a részét az összjátékból, vagy jobban Suarez alá dolgozni (If U know what I mean).
All in all, végre szó szerinti futball-élmény tanúi lehettünk, már csak azt kell elhitetni a srácokkal, hogy ezt meg lehet csinálni a PL 14 másik csapata ellen is (a többi meg addigra már mindegy is). Nem csak a srácoknak jár pacsi, hanem végre nekünk, Pool szurkolóknak is , én ezzel a zenével kívánok jó kézcsattogtatást (khm) a nap hátralévő részére mindenkinek.

Nagyszerű napra virradtunk Béláim az Úrban, a nap süt, a madarak csiripelnek, délután pedig a Nose és a tehenészek bármit is játszanak, nem tudjuk úgy marketingelni, hogy az nekünk ne legyen jó.  Ami ennél is fontosabb, hogy tegnap úgy gatyáztuk meg a kedves Fulham nevű, nevezzük „labadrúgó” csapatot, hogy még én, fotóbolt artistaként megkoreografált printscreenjeim mögül verbális faszkorbácsot taktikai alapon rendre osztogató szívecském se találhat benne kifogást, úgy, hogy ne gázoljak a szőrszálhasogatás bűzös mocsárba legalább térdig (félek, hogy belelógna a varázsvessző, csak azért). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Középszer ellen

Hála az égnek az idei utolsó válogatott szünet előtti meccsünket (mint tudjátok nem vagyok a válogatott foci nagy híve) a Fulham ellen vívjuk szombaton négytől, Mr. Középszer és brigádja ellen. A meccset, amelyet nem lehet igazán úgy szépíteni, hogy ne az jöjjön ki belőle, hogy ezt bizony be kell húzni, ha tényleg a top4-ben vagy annak a környékén akarunk végezni a szezon végén. Nem szeretem az ilyen meg kell nyerni típusú meccseket, mert ezeken igazából csak veszíteni lehet, hiszen ha sikerül megnyerni az nem okoz különösebb örömet, mert „csak” behúztuk a „kötelezőt”, viszont ha nem sikerül: egyből jön a világvége hangulat, a Rodgers Out!, valamint a középcsapat vagyunk hozzáállás. Ez pedig különösen nem lenne jó hiszen a kéthetes kényszerszünet miatt gyorsan nem lehetne javítani. Ráadásul az Everton ellen kellene. De ne szaladjunk előre egy ilyen sötét képpel. Nézzük mi várható a meccsen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….