Miért ment Kenny? Ki jön utána?

Miért ment Kenny? És akkor most hogyan tovább? – valószínűleg már mindenki elgondolkodott ezen, az FSG-nél talán már a választ is tudják rá. Ilyen, és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak most minket is, ezért megpróbáltunk ésszerű magyarázatot keresni a hét történéseire, hogy végül megállapítsuk egy ősi kelta közmondás helyességét miszerint: ami történt, megtörtént.

A Swansea elleni meccs lefújását követően azt mondtuk volna, hogy pont annyira kockázatos Kenny megtartása, mint lecserélése (és az ezzel járó általános káosz, amiben a takarítókig mindenkit leváltanak saját emberre). Hogy ez a szinte teljesen kiegyensúlyozott mérleg miért billent az utóbbi megoldás irányába, arra valószínűleg egyedül Henryék tudnának választ adni.

Sajnos duplán információhiányban vagyunk az FSG-vel szemben: nem ismerjük a Comolli-Dalglish viszonyt (sem emberileg, sem jogilag) és nem ismerjük az edzőváltás pontos indokait. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont elmondhatjuk, hogy Henryék megpróbálnak racionálisan működni – még ha egy alapvetően irracionálisan működő bizniszről is van szó.

Mégis, hogy valami magyarázatot adjunk, megint a comollizás mezejére kell lépnünk. Az nagyjából mindenki előtt tiszta, hogy a Liverpool jelenlegi helyzetéért elsősorban a tavaly nyári igazolások felelősek (erről részletesebben az évértékelő posztokban fogunk írni). A kérdés tehát az, hogy kinek a hibája volt mindez.

“Tudjuk, hol laksz…”

Amennyiben Comolli volt az egyszemélyi felelős, miért rúgták ki Dalglisht, aki velünk együtt csak a tévedések elszenvedője volt?

A mi elképzeléseink szerint 2011 nyara valahogy így nézhetett ki a Liverpoolnál: egy nap Comolli megérkezett Melwoodba egy tetszetős ppt-vel, egy flipcharttal és néhány színes táblázattal, majd prezentálta elképzeléseit a Kenny-Clarke duónak. Ők rábolintottak, majd nekivágtak az évnek.

Ha minden ostobaságot és hibát Comolli nyakába varrunk, ha minden rossz igazolásért őt hibáztatjuk, még akkor is ott marad ez az egy igenlés, az az egy kérdés, hogy Kenny Dalglish miért nem hallgatott Kenny Dalglishra. Comollinak ekkora hatalma lett volna? Uggyanmár. El tudjátok képzelni, hogy Kenny végigcsinált volna egy évet olyan emberekkel, akiket nem akart? A legtöbb klub körüli forrás (Kopsource, Tomkins, TiA, EotK) szerint ráadásul Downing és Adam biztosan Dalglish kiválasztottai voltak. Véleményünk szerint mem volt itt semmi “ő hibája” meg “ti hibátok”, kollektív elkúrfic volt.

Ilyen eredmények mellett bárkit kirúgtak volna. Kivéve Dalglisht – hangzik közbevetésünk. Egyrészt ha valaki, hát ő igazán megérdemelt volna még egy évet, másrészt túl sok olyan esemény zavarta meg ezt a szezont, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le teljesítményéről.

A hatáskörök és felelősök tisztázatlansága nélkül nehéz pontos választ adni a távozás miértjére.

Egy szakmai probléma azonban ténylegesen felmerült Kennyvel szemben: játékosai iránt érzett túlzott szeretete. Bármennyire is tiszteletreméltó volt, ahogy tutujgatta játékosait, ez a fajta hozzáállás csak egy a manager kezében levő számtalan motivációs lehetőség közül, Kenny pedig szemlátomást nem akart ezekkel élni. Most akkor bűn, hogy jó ember volt? Nem, de managerként hátrány.

Összességében azt tudjuk mondani, hogy lehetetlen (ennélfogva az erről szóló viták is parttalanok) megválaszolni Kenny távozásának miértjét, mert fontos infók híján vagyunk. Ha Comolli volt a felelős, Kenny miért bólintott rá? Ha mindketten felelősek, nem is biztos, hogy rossz döntés volt a menesztés. Ha Comolli teljhatalommal bírt, Kenny kapott volna egy évet?

Ami történt, megtörtént. Nem azt állítom, hogy nem kell kérdéseket feltennünk, hogy nem kell a miértet kutatnunk, hogy nem kell Kennyre emlékeznünk, hanem azt, hogy tudnunk kell megállni és feltenni más kérdéseket: van-e értelme erről beszélni? Tudunk-e erről beszélni? Érdemes-e egymást győzködnünk? Ezekre pont tudom a választ: nem.

A felelősöket megtalálták, de ki kúrta el valójában?

A klub jövőjét tekintve egy irányvonalat azért már ismerhetünk: az FSG kitart a DoF-Manager-modell mellett, ami azt jelenti, hogy a klasszikus manageri egyeduralmat favorizáló edzők szóba sem kerülnek (pl. Benítez). Az FSG – talán kihasználva az átalakításokat – most már bizonyíthatóan egy amerikai stílusú managementet akar, amelyben a manager egyszemélyi döntései csak a pályát érintenék (ki kezd, mi lesz a taktika) – többek közt ezért is keresgélünk az AVB-Guardiola-Martinez típusú edzők között, akik könnyebben tudnak működni egy DoF mellett.

Ez a szervezeti modell – habár egyáltalán nem jellemző Angliára, nem biztos, hogy ördögtől való. Hogy Henry képzeletbeli szavait idézzem a Moneyballból:

“I know you’ve taken it in the teeth out there, but the first guy through the wall. It always gets bloody, always. It’s the threat of not just the way of doing business, but in their minds it’s threatening the game. But really what it’s threatening is their livelihoods, it’s threatening their jobs, it’s threatening the way that they do things. And every time that happens, whether it’s the government or a way of doing business or whatever it is, the people are holding the reins, have their hands on the switch. They go bat shit crazy.”

Érdekes nyár előtt állunk. Dőljünk hátra és várjunk türelemmel.