Az új menedzser pedig nem más, mint…

Úgy tűnik, hamarosan bejelentik Rodgers százados szerződtetését, és feltartóztathatatlanul betör hozzánk a kelta tiki-taka, ami nagyon rövidre fogva nem tűnik olyan elképesztő hülyeségnek, mert így talán megtanulják játékosaink, hogy mit kezdjenek majd a labdával, tehát igazi Liverpool-játékosokká léphetnek elő, nem csak játékosok lesznek Liverpool-mezben. Ezzel persze a későbbiekben még sokat fogunk foglalkozni, most inkább az izgat, hogy mi van, ha mégse Rodgers? Ha mindenkit átvernek Henryék, és valaki egészen mást szerződtetnek? Azon kívül, hogy leesne az állunk, hamar felismernénk azt is, hogy ezzel a tulajdonosok meg is határozzák azt az irányt, amerre elindul a még nem süllyedő, de már homokpadhoz közeledő komphajónk.

Az új menedzser, és ezzel az irányvonal tehát nem más, mint…



Vékony a jég

Iszonyú vékony a jég. Már egy rossz lépés sem fér bele, a túlpart pedig még mindig nagyon messze van. Elköltöttek egy halom pénzt, a Liverpool egyik legnagyobb legendáját pedig egyszerűen kidobták. Az FSG-nek most már vigyáznia kell: még egy fatális hiba nem fér bele – ráadásul az anfieldi álszentség is felzabálhatja őket.



Az év játékosa – 2011/2012

Sok kérdés van 2011/2012-vel kapcsolatban, amin lehet és kell vitatkoznunk, sok, amin felesleges. Több olyan játékos is van jelenleg a keretben, akinek előző évi szerepvállalása nem ütötte meg az elvárt szintet, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nincs managerünk. Egyet viszont minden vita és ellenvetés nélkül, teljes egyetértésben kijelenthetünk: az év játékosa Martin Skrtel (-Daniel Agger kettős) volt.



Miért ment Kenny? Ki jön utána?

Miért ment Kenny? És akkor most hogyan tovább? – valószínűleg már mindenki elgondolkodott ezen, az FSG-nél talán már a választ is tudják rá. Ilyen, és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak most minket is, ezért megpróbáltunk ésszerű magyarázatot keresni a hét történéseire, hogy végül megállapítsuk egy ősi kelta közmondás helyességét miszerint: ami történt, megtörtént.



Ez volt 2011/2012

Sokszor megesett már, hogy lemaradtam, le kellett maradnom egy-egy meccs első vagy utolsó tíz percéről, de az viszonylag ritkán történt meg, hogy ezt majdnem szívesen tettem. Tegnap viszont már nemcsak én, de egy egész klub kívánta, bárcsak előrepörgethetné pár perccel az idő kerekét, s véget vethetne ennek az idénynek.