Nem várunk csodát

Mivel az elmúlt másfél hét nem sikerült túl fényesre, örömmel vennénk, ha a Liverpool ma képes lenne – ha varázslatosat nem is, de – legalább a kötelezőt hozni. Azonban Queens Park Rangers sajnos nem topcsapat, így a legendásan fordítva működő logikánk szerint rossz játékra, egy mindent kifogó kapusra, és sok-sok, gólmentes kapura lövésre számíthatunk.

A játék várható alakulása meglepően jól leírható: ha gyorsan gólt szerzünk, a QPR megzavarodik, és mi újabb gólt lőhetünk. Ha egy gólt szerzünk, akkor szinte biztos, hogy kiegyenlítenek. Ha nem találunk be gyorsan, az ikszért is küzdenünk kell.

Ezzel természetesen össze is foglaltuk a csapat legtöbbet emlegetett problémáját, a gólképtelenséget, amit tovább súlyosbít Lucas, Spearing és Gerrard hiánya. Se megfelelő támadás, se megfelelő középpálya, szóval jelenleg több sebből vérzik a Liverpool, mint egy Trapattoni-nyilatkozat a német OKTV-n.

Spearing kiesésével a hétfőn játszott 4-3-3 működésképtelenné vált, egészen egyszerűen azért, mert nincs három belső középpályásunk (egy Conor Coady azért még maradt itt opcióként, de nem valószínű, hogy Kenny bedobná). A megoldás a múltkor is emlegetett 4-2-3-1 lehet, ahol Henderson és Adam előtt Shelvey, esetleg Kuyt, Bellamy vagy Downing lenne a támadó középpályás. Mi Shelvey-re szavaznánk, aki a Blackpool után a tartalékban is remekelt, igazán kaphatna egy esélyt. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a megszokott 4-4-2-t kapjuk egy Adam-Henderson- és egy Suarez-Carroll kettőssel.

A szokásos statisztikákat böngészgetve (az OPTÁ-t feleségül fogom venni!) a QPR mérlege nem túl fényes: 20 anfieldi látogatásukból 17-et elbukott és kétszer ikszelt, míg a két csapat 8 PL-meccséből csupán egyet nyert meg. Mi bezzeg immáron hét meccse veretlenek vagyunk otthon, ami egész pofás szám lenne, ha nem a City ellen játszottuk volna zsinórban a negyedik döntetlenünket az Anfielden.

A QPR lövései találják el legritkábban a kaput, mi ellenben a kapufák terén (12) mutatunk példát mindenkinek. De ami talán a legviccesebb: miénk a legjobb védelem, és a második legrosszabb támadószekció: csupán 13 gólt kaptunk, de a kapura lövések csupán 9%-ából lesz nálunk gól, amit egyedül a Wigan 8%-os mutatója ver.

Az eredményt nem próbáljuk megtippelni, legutóbb győzelmet mondtunk, egy gáz vereség lett a vége (és ez nem az első ilyen volt). Inkább csak egy kérést fogalmazunk meg: nagyon örülnénk, ha nem kellene megint az ellenfél kapusát dicsérnünk. Ruddy, Vorm, Hart – csak három név, akik pontot mentettek csapatuknak. Elegünk van már abból, hogy mindenki ellenünk találja meg élete formáját, hogy pont a mi meccsünkön cáfolják meg a fizika törvényeit. És leginkább abból, hogy nem lövünk gólt.

Habár semmi nem indokolja, hogy a mérkőzésen bármi is másképp történjen, mint eddig (Carroll nem lett mára kétszer gyorsabb), azért jó lenne most előrántani valami pozitívat a kalapból: Lucas elvesztése, Spearing eltiltása, a Suarez körüli botrányok, illetve a hétfői vereség után jól esne megint valami szívmelengető. Mondjuk három gól. Vagy valami ilyesmi.

Képek: LFC.tv