Döntetlen – mert megérdemlik
Szeretne elfogni az ördögi kacaj, hisz szórul-szóra az történt tegnap, amit megtippeltünk (az eredményt leszámítva), de ahányszor nevetni akarok, eszembe jut ez a döntetlen. Ennél már az is jobb lett volna, ha szépen elszunyokálunk. 70 percnyi pánikszerű védekezés, peches Gerrard, Reina a helyén. Poulsen végre jól jött volna. Hajtás után magyarázzuk a bizonyítványt.
Az első húsz perc, mi több, a hetedik percben szerzett vezetés, egy brutális, egyenesen etikátlan Wigan-alázást vetített előre. Ebből a későbbiekben az alázás rész megmaradt, annyi különbséggel, hogy belőlünk csináltak hülyét Roberto Martinez emberei. Roppant egyszerűen itt nem történt más: úgy táncoltunk, ahogy ők fütyültek.
Egy kis kitérőt még engedjetek meg, mielőtt belevágnánk: a DigiSport megjelenésével Magyarország hivatalosan is csatlakozott az Albánia-Kolumbia-Afganisztán-Csecsenföld tengelyhez. Egy metróból intézett videóhívás jobb minőségben látható, mint a Liverpool bármelyik mérkőzése, a folyamatos szakadásokról már nem is beszélve. Egyszerűen felháborító, hogy egy ilyen kis lefedettségű szolgáltató privilegizálja a meccseket, és ezzel illegalitásba taszítja az egyszerű szurkert. Ezúton intézné(n)k egy felhívást kommentelőinkhez: aki bármilyen előfizetéses szolgáltatást ismer, ahol élőben tekinthető meg minden Pool-mérkőzés, az ossza meg velünk bátran! Este nagyon csúnyákat gondoltam és mondtam…
Viszont vissza a tegnaphoz: N’Zogbia és Rodallega gyakorlatilag azt csináltak a pályán, amit akartak. Érdemes lehet az ismétléseken megfigyelni, hányszor sprintelt át egy-egy kék a középpályán, vagy hagyta ott őrzőjét különösebb akadály nélkül. A védekezésre kényszerülő középpálya pedig cserbenhagyta Torrest és Kuyt-öt, akiket így vergődésre ítélt a Wigan. A cserék számomra ismét a rejtély részét képezik: hogy lehet egy 100 kilós, kigyúrt, tisztán fizikai erejére alapozó csapat ellen felküldeni egy tejfelesszájú Jonjo Shelvey-t, vagy egy Ecclestone-t. Tehetséges fiatalok, ehhez nem fér kétség, de nem meccsfordító tényezők, pláne nem a Wigan ellen. Véleményem szerint a jóval tapasztaltabb Ngog, vagy Jovanovic nagyobb hatással lehetett volna. Talán. Esetleg. Találgatunk, de Hodgson biztosan elrontotta tegnap.
Nem így Poulsen cseréjét, aki végre hazai pályán játszhatott. Igazi elvtársakra lelt Wigan arcaiban az ostoba dán, s pillanatok alatt aktivizálta magát a védelemben. Nagyot mondunk: már félidőben fenn lett volna a helye. Sárkány ellen sárkányfű.
Felmerül továbbá egy másik kérdés: Hodgson miért ugyanazt a tizenegy embert játszatta, aki vasárnap a tüdejét is kipakolta a gyepre? A 18. helyezett ellen nem kell futni? Kuyt vezeti az erőnléti edzéseket? A mindig kiszámíthatatlan Rafa-rotáció ideje lejárt, de a már emíltett Jovanovic, Spearing, vagy Ngog befért volna a kezdő tizenegybe. Különösen a mérkőzés vége felé vált látványossá – már ha épp nem szakadt meg a stream -, hogy a vörösök elvétve vezetett kontrái inkább az egészséges kocogás tempójával, semmint eszeveszett nyargalással zajlanak.
Nem érdemelt tegnap győzelmet a Liverpool. Ha őszinték akarunk lenni, a döntetlen is igazságtalan eredmény (ettől függetlenül Gerrard kapufája bemehetett volna). A probléma viszont egyértelmű: jelenleg kettő, három esetleg négy emberrel kevesebb minőségi játékos rohangál vörös mezben, mint kéne. Egy ilyen mélységű csapat nem képes háromnaponta kilencvenpercnyi minőségi játékra. Öröm az ürömben, hogy a fiatalok jóval több lehetőséget kapnak, mint anno Benitez alatt, ám nem kerülhetőek el a minőségi erősítések. Intő jel volt a tegnapi nap, reméljük kipihenik magukat szombatra. Egyáltalán nem látom helyzetünket sötéten, a hiányosságok sem most jöttek először szembe. Hogy mi a tanulság akkor? Januárig ki kell tartani, ennyi.