A szezon legszebb gólpassza – főszerepben Torres

Szerintem az utolsó négy percben több folyadékot vesztettem, mint Jensen Button bármikor, de a megnyugtató hármas fütty időben érkezett, hogy mégse kiszáradásban, egy 0-1-es Bolton-Liverpool okozza vesztemet. Maxi Rodriguez mennybe ment, Torres a szezon gólpasszát adta, Lucas pedig végre úgy tett, mintha tétmeccsen lenne. Hajtás után osztunk, szorzunk, elemzünk és megmondunk mindent, úgy ahogy azt láttuk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bolton Wanderers – Liverpool prematch – Roy strikes back

Habár rendkívül hízelgőnek mondható a 18. helyezés, így november közeledtével mégis elfogja az embert valami kis nyugtalan érzés: ugye ennek itt és most vége lesz? Hodgson bácsi, tessék mondani, ugye most már megy a szekér? Nem állíthatom, hogy a válasz egyértelmű, de a kilátások határozottan jobbak, mint egy átlagos észak-koreai gazdasági kimutatásban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Premier League 9. forduló – Végre!

Vasárnap délután végre olyat láthatott az egyszerű Pool drukker, aminek már a létezésében sem volt biztos. Egyrészt végre sikerült nyerni egy meccset ősszel is, pedig még november sincs. Kirjakosznak van végre kihívója a hónap góljára. Másrészt, úgy hajtottak a játékosok, mintha vért itattak volna velük – ha ezen múlik, a következő összecsapásokra szerzünk egy-egy kupával. Lapozás után pedig mélyen átrágjuk magunkat a hazai találkozó történésein és kiderítjük mire is lesz elég ez a közeljövőben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Látni annyi, mint elhinni

Egy figyelemfelkeltő kampány keretein belül Carra és Nando, na meg Pacheco és Wilson próbálták ki, milyen csörgőlabdával játszani.

Nem egyszerű, de ugyanilyen bonyolult eldönteni, hogy egy nem Scouse-hoz szokott felhasználó számára Carragher, vagy Torres akcentusa a keményebb?

Hogyvolt? Így volt!

Először jelentkezünk hírösszefoglaló rovatunkkal, mely többé-kevésbé igyekszik majd megemlékezni, és alkalomadtán véleményezni 72/96/168 óra sajtótermékét.

Hodgson pozitív verdiktje a tegnapi napról, melyben kiemelte tartalékos csapatának küzdőszellemét, és elégedettségét fejezte ki az egy ponttal kapcsolatban, továbbá hangsúlyozta, amennyiben komolyan akarják venni a sorozatot, szükség van a kulcsjátékosok pihentetésére is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Napoli – Liverpool 0-0 – Szusszanásnyi szünet

Minden tekintetben igazságos eredmény született ma este a Napoli otthonában: egyik csapat sem tett komolyan a három pont megszerzéséért, de egyik fél sem érdemelte volna meg a vereséget; Konchesky vörös mezben eltöltött hetei során először volt hasznos elem a védelemben, s egy pillanatra feltűnt a jövő egy reménysége is.

Nem mondhatjuk, hogy semleges nézők számára élvezhető 90 percen lennénk túl, de manapság már nem vádolhatja senki azzal a Liverpoolt, hogy zsákbamacskát árulna.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Napoli – Liverpool – Az olasz meló és az angol melós esete

Broughton: So Mr. Henry, are you enjoying the match?

Henry: Yeah, absolutely, our goals were fantastic, the guys are really fighting, everything’s perfect. You know, I really like the blue color, it’s one of my favorites!

Broughton: Khmm, Mr. Henry, I don’t want to ruin your day… but you’d bought the red guys…

Henry: !?!?”

Valahogy így foglalható össze az új tulajdonosok regnálásának első ordas pofonját jelentő Everton-Liverpool találkozó. A Merseyside-derby ezúttal piroslap nélkül ért véget, de míg ez a világ normális felében egy pozitív tény, addig Liverpool városában a dögunalomba fulladó városi rangadó szinonimája. Roy Hodgson szerint csapata még sosem játszott ilyen jól kezei alatt, amit talán egyedül Bozsik Péter „de az első félidőben jobb volt a labdabirtoklásink” című örök klasszikusa überelhet (még anno a 2006-os máltai égést követően), azon állítása pedig, hogy a vörösök uralták volna a második félidőt, közönséges hazugság. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Built by Shanks, broke by Yanks

Talán senki sem kövez meg azért, ha írásomat rögtön egy bődületes közhellyel kezdem: a Liverpool történetének talán legdrámaibb 10 napja volt a péntek esti hivatalos bejelentéssel záruló periódus. Ármány, intrika, fondorlatok hada – akárcsak egy latin-amerikai sorozat színes rtv leírása, ám minden jó, ha a vége jó. De jó a vége? Választ nem adunk, de megnézzük, miért kérdezünk!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Átjutottunk

Éjjel kezdtük a készülődést. Hajnalig mézsörrel zsibbasztottuk agyunkat, hogy ép elménk ne lássa kárát az átkelés tébolyító lázálmának. Induláskor beléptünk az útvesztőbe, és elindultunk a követhetetlenül tekergő folyosókon. A következő emlékem már az, hogy az indázó fonatcsomóvá változott útvesztőről lógok lefelé. Nem tudom, hogy kőbe, vagy gyapjúkötélbe, netán aranyba mélyesztettem ujjaimat, de egyik pillanatban égette, másikban hűsítette kezemet a fonat, amitől sörbódulatom látomás-éberségbe csapott át. Mikor kijózanodva ráébredtem, hogy hatalmas veszélyben vagyok, – ugyanis a vörös semmi fölött lógok, a végtelen fonálba kapszkodva – eltűnt fogódzóm, és a mélybe zuhantam…

***

Aranyló ég vakított szemembe mikor magamhoz tértem. Puha, édenzöld fűben feküdtem, pacsirta dalolt. Alig volt erőm. Csak fejemet akartam mozdítani társaimat keresve, de a kimerültség visszalökött karmazsinmély álmomba.

Az Édenkert háborúja

Alig alkonyodott még, de már elaludtam. Domboldalban tértem magamhoz, melyet smaragdzöld fű borított. A bársonykék égen vakítóan szikrázott a nap, annyira tiszta volt a levegő, hogy majd’ könnybe lábadt a szemem, mikor beleszagoltam. Aztán tényleg kicsordult a könnyem – felébredtem, és rájöttem, hogy csak álmodtam.

Albion már nem olyan, mint egykor volt. Királyságunkra rossz erők tették rá kezüket, határainkon visszataszító szörnyekből álló sereg élén várják a gonosz erők urai, hogy megkaparinthassák a trónt, amely minket illet. A Paradicsom, ahogy mi ismertük, már nem létezik. Ködös-borongós, szürke valóság van helyette.

A jóslat szerint a Poklot kell megjárnunk, a végső ütközet előtt, melynek kimenetelétől világunk jövője függ. Nem önző érdekből kell megvívnunk ezt a háborút, hanem azért, hogy ne boruljon föl a világ egyensúlya, és a gonosz erők ne tudják elfoglalni és elpusztítani a mi Édenkertünket.